Magas természeti értékű gyepterületek megőrzése a Szenes-legelőn és más dunántúli területeken

Area characterisation: 

A projektterület jellemzése

A Mezőföld az Alföld dunántúli része, amely a Duna és a Sió folyók között, 100-180 m magasságban fekszik, eredetileg sztyeppe volt, ma már kiváló minőségű mezőgazdasági terület. A tájat intenzív művelésű földek és kiterjedt gyepterületek alkotják, talaját a közeli patakok hordaléka és a homok befolyásolja. Az őshonos ökoszisztémák a homokos sztyeppéktől a nedves rétekig és az enyves égerrel (Alnus glutinosa) borított ártéri erdőkig terjednek.

Az állatvilág gazdag endemikus és veszélyeztetett fajokban, mint például az orrszarvú szöcske (Acrida hungarica) vagy a tigrislepke (Ammobiota festival). A Szenes-legelő Natura 2000 terület a Mezőföld déli részén található, a terület legnagyobb szomszédos gyepmozaikjának része.

Slideshow:

Objective: 

Célkitűzés

A projekt céljai a következők voltak: a lehető legjobb gyepgazdálkodási módszerek feltárása és tesztelése; a gyepgazdálkodás ökológiai és gazdasági fenntarthatóságának biztosítása; és a gazdálkodási információk hozzáférhetőségének biztosítása a szakemberek számára.

Actions: 

Tevékenységek

A Mezőföld déli részén az általános agrár-környezetvédelmi gyepgazdálkodási rendszer a legelterjedtebb,  melynek követelményei meglehetősen egyszerűek, pl.:

  • a legeltetési sűrűség 0,2-1 állategység/ha közötti legyen;
  • nem megengedett a vegyszeres gyomirtás, trágyázás, öntözés;

  • a téli takarmányozáshoz megengedett a szénakaszálás;

  • az éves tisztítóvágást ősszel kell elvégezni, ezt követően a szénát október 31-ig kell eltávolítani a földről;

  • a kaszálás időpontját be kell jelenteni az illetékes hatóságnak.

A Mezőség déli részének 2178 hektáros védett gyepterületéből ezt a rendszert  néhány tíz gazdálkodó, mindössze 294 hektáron alkalmazza. Ennek oka a források elégtelensége: sok más gazdálkodó is pályázott, de a források hiánya miatt elutasították őket.

A déli Mezőség egy kis területén, 110 hektár gyepterületen, egy valamivel szigorúbb követelményeket támasztó rendszert működtet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Ennek további követelményei a következők:

  • tarlóhántás, gyepszellőztetés tilos;

  • 10% kaszálatlan területet kell hagyni;

  • madárbarát kaszálási módszerek;

  • madárriasztó lánc használata kaszáláskor;

  • bála eltávolítása 1 hónapon belül;

  • felszíni vizek lecsapolása tilos;

  • 1. kaszálás időpontja június 15. után;

  • talált madárfészkekről jelentés a nemzeti park igazgatóságnak (NPI);

  • a kaszálás időpontjáról és helyéről jelentés a NPI-nak;

  • csak nappali gépi munka engedélyezett;

  • elektromos kerítés csak a NPI engedélyével telepíthető.

Ezeket a követelményeket a földön fészkelő madarak (például a haris, a fülesbagoly és a hamvas rétihéja) fészkelő- és táplálkozóhelyeinek, valamint a védett növényfajok élőhelyének fenntartása érdekében határozták meg. Mivel ez a rendszer összetettebb, nem túl népszerű az itteni gazdálkodók körében.

A Szenes legelő volt a LIFE 05 NAT/HU/000117 "Élőhelykezelés a pannon gyepeken Magyarországon" című projekt mintaterülete, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2006 és 2010 között magyar nemzeti parkokkal partnerségben folytatott. A projekt egyik célja egy kifinomultabb, a különböző helyszíneken alkalmazható és nyomon követhető rendszer kidolgozása volt - ezek egyike volt a Szenes-legelő Natura 2000 terület. A rendszer jobban igazodik a biológiai sokféleség igényeihez - ezt az alábbi elemekkel valósították meg:

  • A homokos dombokat a cikta nevű őshonos juhfajtával legeltették, visszaállítva egy régi hagyományos gyakorlatot. 
  • A nagyobb hozamú legelőket egy traktor által húzott kaszálóval tartották karban, amelynek elejére egy keretet erősítettek, amelyről láncok lógtak le, és nagy zajt csapott, hogy az állatoknak, például a fészkelő madaraknak vagy a kis rágcsálóknak nagyobb esélyük legyen a menekülésre. A magas természeti értékű területeken (MTÉT) használt kaszáló szélessége soha nem haladhatja meg a 3 métert. Kísérletek szerint ezen állatok túlélési aránya egy adott területen így 2-3-szorosára nőhet.
  • A nem őshonos és más domináns gyomok terjedésének megakadályozása érdekében a felhagyott gyepterületek regenerálódását őshonos növények magjainak vetésével, rendszeres kaszálással és kifinomult legeltetési módszerrel fokozták. Ezek többletköltséget jelentenének a gazdálkodók számára, ezért kompenzációra van szükség.

Az eredmények terjesztése érdekében, valamint azért, hogy felhívják az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára a MTÉT-eken, számos érdekegyeztető fórumot tartottak, információs oszlopokat helyeztek el a helyszínen, és brosúrákat készítettek a LIFE projektből.

Potential impacts/benefits: 

Potenciális hatások/előnyök

A rendszeres biomonitoring vizsgálatok a program szerves részét képezték, valamint 5 éven keresztül  a szukcesszió minden fázisában botanikai felméréseket végeztek. Ez azt mutatta, hogy a legeltetés és a kaszálás a gyep sokkal könnyebb regenerálódását eredményezi: a legeltetett és kaszált parcellákon volt a legmagasabb a növénytakaró, a legalacsonyabb alomréteg-mélység mellett.  A tapasztalatok alapján a kaszálást évente egyszer, július és augusztus között kell elvégezni, ez a leginkább előnyös a biológiai sokféleség és a gazdálkodók szénatermés iránti igénye szempontjából. A biomonitoring adatok és megfigyelések alapján a területen a mormota és az európai jelentőségű növények populációi megmaradtak. 

Egy másik pozitív szempont volt a juhászok teljes munkaidős foglalkoztatása a Life projekt során - egy olyan szakma, amely a kedvezőtlen körülmények és az alacsony életszínvonal miatt, amit a szakma nyújt, szinte megszűnt Magyarországon.

Bár maga a projekt 2010-ben lezárult, a Duna-Dráva Nemzeti Park folytatja a LIFE projekt során megkezdett, a MTÉT-eken a természetvédelem fontosságára irányuló figyelemfelkeltő tevékenységeket, valamint az érintett területek rendszeres biomonitorozását. A Nemzeti Park azóta is alkalmazza a projekt során kidolgozott gyakorlatokat az általa kezelt területen.

Transferability of the result: 

Az eredmény átvihetősége

Olyan kicsi és olcsó találmányok, mint a fűnyírót vontató traktor elejére szerelt láncos keret, sokat segíthetnek a gyepek állatvilágának jelentős részének megmentésében. Ezek mindennapi gyakorlatba való átültetéséhez szükség van a jó példák, legjobb gyakorlatok összegyűjtésére és közzétételére, valamint egy olyan aktív hálózatra, amelynek segítségével ezek könnyebben elterjedhetnek az agrár-környezetvédelmi programokban részt vevő gazdálkodók körében.

Fontos, hogy megfelelő tanácsadó szolgálat álljon rendelkezésre, amely megosztja a gazdálkodókkal a természeti értékekkel kapcsolatos információkat, megérteti velük a természeti folyamatokat, és segít nekik a természetvédelemhez hozzájáruló legjobb gyakorlatok megvalósításában, sok esetben költségmentesen vagy nagyon alacsony költséggel. Az érintettek kezdettől fogva történő bevonása a gazdálkodási tervek elkészítésébe fontos hozzájárulást jelenthet a gazdálkodók tudatosságának növeléséhez a természet szükségleteivel kapcsolatban, valamint segíthet a természetvédelmi szakembereknek a gazdálkodók igényeinek jobb megismerésében.

Lessons learned: 

Tanulságok

Fő következtetés az, hogy a magas természeti értékű gyepterületek ökoszisztémái összetettek, védelmüket csak egyedi és jól megtervezett programokkal lehet biztosítani, amelyek tervezése során alapvető fontosságú a gazdák bevonása. Fontos továbbá, hogy megfelelő tanácsadó szolgálat álljon rendelkezésre.

Financing: 

Finanszírozás

1 082 426 EUR volt a projekt teljes költségvetése, amelynek 61,6%-át, 666 774 EUR-t az Európai Unió LIFE programja biztosított.

Contacts: 

Kapcsolattartók

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - https://www.mme.hu/